Ahhoz, hogy hatékony porszívót válassz tudnod kell mi alapján tesztelik őket és ezek a tesztek milyen eredményt adnak. Így könnyen össze tudod hasonlítani a legkülönbözőbb fajta készülékeket, mivel tudod, hogy mire kell figyelned a porszívó erőssége kapcsán.
Az erősség és a hatékonyság meghatározására három forrás létezik: kemény padlóburkolaton végzett tisztítási teljesítmény, szőnyegtisztítási teljesítmény és a por-visszabocsátás. De hogyan vizsgálják?
Hogyan tesztelnek kemény padlóburkolaton?
Először képzeljük el magát a porszívót. Lehet bármilyen típus, hiszen szinte mindegyik tesztelésre kerül. A készülék maximális fokozaton van, mivel ilyenkor nyújtja a tőle telhető legjobb eredményt.
A teszt egy fa lemezes területen zajlik, ami pont olyan széles, mint a porszívó fejegysége. Hogy legyen némi kihívás, ezen a helyen van egy speciálisan kialakított „U” alakú mélyedés. Ez a teszthasadék.
Ezt a részt feltöltik műporral. Hogy ez pontosan mi, arról nem kapunk részletes információt. A műpor mennyiségét mindig megmérik, a tesztelés előtt és a tesztelés után is. Így meg tudják határozni, hogy a porszívó mennyi koszt szedett össze.
Majd ezután jön az úgynevezett takarítási ciklus. Ez azt jelenti, hogy a porszívó fejegységét ötször oda-vissza tolják a burkolaton. Ezt mindössze két alkalommal végzik el.
A vizsgálat során a műpor tömege mellett az időt is mérik, valamit azt, hogy mennyi áramot fogyasztott a tesztelés alatt a porszívó. Az adatokról táblázat is készül, melyet lejjebb megtekintetsz az érték számítás részben.
Milyen a porszívó erőssége a szőnyegen?
A szőnyegtisztítási teljesítmény mérésénél csak a helyszín változik. A porszívónk marad ugyanúgy az, amit az előző részben elképzeltünk.
Ezt a tesztet olyan szőnyegen végzik, amibe előzetesen egyenletesen elosztott és „megfelelően bedolgozott” tesztporral szennyeznek be. Ez utóbbi jelentéséről vannak elképzeléseim, de inkább a fantáziátokra bízom.
Itt is takarítási ciklusok alapján mérik az adatokat. Mindössze annyi a különbség, hogy a műpor mennyiségét a készülék porgyűjtője által összeszedett kosz mennyisége alapján számolják. Ezek alapján milyen értékeket kaphatunk?
Hogyan számítanak értéket?
Az eltávolított műpor tömegét (táblázatban dpu jelölés) úgy határozzák meg, hogy a vizsgálat kezdetén bevitt por tömegéből levonják padlóburkolat esetén a teszthasadék tömegveszteségét.
Szőnyeg esetén a porgyűjtő tartályban levő por mennyiségével számolnak.
Persze ezt az értéket valamennyire megpróbálják korrigálni, mivel az otthoni takarítás sem laboratóriumi körülmények között zajlik. Kemény padlóburkolat esetében a két takarítási ciklus – szőnyeg esetében lehet több is – átlagaként kell meghatározni az értéket.
Takarításhatékonysági osztályok
| Takarításhatékonysági osztály | Porfelszívás szőnyegen (dpuc) | Porfelszívás kemény padlóburkolaton (dpuhf) |
|---|---|---|
| A | dpuc ≥ 0,91 | dpuhf ≥ 1,11 |
| B | 0,87 ≤ dpuc < 0,91 | 1,08 ≤ dpuhf < 1,11 |
| C | 0,83 ≤ dpuc < 0,87 | 1,05 ≤ dpuhf < 1,08 |
| D | 0,79 ≤ dpuc < 0,83 | 1,02 ≤ dpuhf < 1,05 |
| E | 0,75 ≤ dpuc < 0,79 | 0,99 ≤ dpuhf < 1,02 |
| F | 0,71 ≤ dpuc < 0,75 | 0,96 ≤ dpuhf < 0,99 |
| G | dpuc < 0,71 | dpuhf < 0,96 |
Milyen értékekkel találkozunk a valóságban?
A gyakorlatban a porszívók jelentős többsége az „A” és „B” kategóriába tartozik a kemény padlóburkolaton végzett tisztítási teljesítmény alapján. Ezek már bőven elegendőek bármelyik háztartásba, akár gyerek, akár kisállat mellé is.
A készülékek többsége „C” kategóriába tartozik, ha a szőnyegtisztítási hatékonyságról van szó. Ritkán ugyan, de porzsákos berendezésnél megtalálhatjuk a „B” hatékonyságot is. Tapasztalatom szerint már a „C” erősségű gépek is olyanok, amik a szőnyeget is felszedik a helyéről. Így a szívóerőt kénytelenek vagyunk lejjebb állítani, vagy ráállítani egy családtagot a szőnyegre, ha dolgozni szeretnénk.
A hatékonyságnál még szót kell ejteni a por visszabocsátási tényezőről, mert ez az allergiások részére kifejezetten fontos.
Mit jelent a por visszabocsátás?
Itt már nem a porszívó erőssége a fő szempont, hanem működésének hatékonysága, mivel ezek a készülékek működésüknél fogva a por levegőbe való visszajutását eredményezik (kivéve a központi porszívó).
Itt fontos tényező lehet, hogy milyen szűrőt (általában HEPA) tartalmaz a gépünk, ezáltal mennyi port bocsát vissza a légtérbe.
Ha ez az adat nem megfelelő, akkor az arra érzékenyek számára egészségügyi problémát okozhat (például a porallergiásoknak).
| Por-visszabocsátási osztály | Porvisszabocsátás (dre) |
|---|---|
| A | dre ≤ 0,02 % |
| B | 0,02 % < dre ≤ 0,08 % |
| C | 0,08 % < dre ≤ 0,20 % |
| D | 0,20 % < dre ≤ 0,35 % |
| E | 0,35 % < dre ≤ 0,60 % |
| F | 0,60 % < dre ≤ 1,00 % |
| G | dre > 1,00 % |
Tehát ettől a szűrőtől függ, hogy porszívónk mennyi port bocsát vissza a szoba légterébe. Itt a táblázatnál láthatjuk, hogy még G osztálynál is mindez csupán 1%, de C és az attól jobb osztályok esetében ez az adat már szinte elhanyagolható.
Összegezve
Amikor porszívót szeretnénk választani, ezeknek az adatoknak mindenképpen nézzünk utána. Ha máshol nem is, de az energia címkén rajta kell, hogy legyen. Ha ezt nem vizsgáljuk meg vásárlás előtt, akkor könnyen lehet, hogy kifogunk egy gyenge teljesítményű gépet, ami nem fog megfelelni az elvárásainknak.
Forrás:
