Amit nem mindenki tud a mikrohullámú sütőről

A mikrohullámú sütő szinte minden háztartásban jelen levő konyhai készülék. Általában a korábban megfőzött ételeink melegítésére használjuk. De vajon ezzel kihasználjuk a lehetőségeit? Miről kell még tudnunk a mikrók kapcsán? A mikró választási szempontokat egy másik cikkben tárgyalom.

Hogyan működik a mikró?

A mikrohullámú sütő egy elektromos sütő, amely úgy melegíti és főzi az ételt, hogy a mikrohullámú frekvenciatartományban elektromágneses sugárzásnak teszi ki a benne elhelyezett élelmiszert.

Ez a sugárzás 2,45 GHz frekvenciájú elektromágneses hullámokat, úgynevezett mikrohullámokat képez. Így az elektromos energia mikrohullámmá alakul át.

A hullám forrása a magnetron, ez a működés alapja.

A mikrohullámokat a sütőtérbe vezeti át a berendezés, ahol állóhullámok alakulnak ki. A mikróba helyezett élelmiszer pedig ezt elnyeli és felmelegszik tőle. Az egyenletes melegítés (vagy sütés) érdekében, ételünket forgatni kell. Ehhez egy üvegtányérra van szükség, amelyen forog a ráhelyezett tárgy.

A magnetron teljesítménye adott, azt szabályozni csak nagyon kis mértékben lehet. A kezelőszerveken beállítható teljesítmény-fokozat nem közvetlenül a magnetron teljesítményét vezérli, hanem szakaszos üzemben működteti. Ez azt jelenti, hogy az áramellátási beállításokat nem az erősség tényleges változtatásával, hanem a készülék ismételt ki- és bekapcsolásával hajtják végre. A legmagasabb beállítás tehát folyamatos teljesítményt jelent.

Egy kép a bögréről a mikróban.

A leolvasztásnál előfordul olyan is, hogy 2 másodpercig van bekapcsolva és 5 másodpercig pedig ki. Így az ételen belül kialakult hőmérséklet különbségek a szünetekben jobban kiegyenlítődnek.

Folyékony ételek (például levesek) esetén a teljesítmény szabályozásnak nincs különösebb haszna, csak a melegítés idejét hosszabbítja meg.

A mikrohullámú sütők hőt termelnek közvetlenül az ételben, de az általános tévhit ellenére a mikrók az ételeket kívülről befelé főzik. A 2,45 GHz-es mikrohullámú sütők csak körülbelül 1-2 centiméterre képesek behatolni a legtöbb ételbe. A vastagabb ételek belső részeit, a külső 1-2 centiméterről befelé áramló hő melegíti.

Hogyan lehet sütni a mikróban?

Egy kép a mikrohullámű sütő belsejéről.

A mikrohullámú sütők korlátozott szerepet töltenek be a professzionális főzésben. Ez azért van, mivel a mikró hőmérséklete nem éri el azt a hőmérsékletet, amely a megfelelő kémiai reakciókhoz lenne szükséges. Ez azt jelenti, hogy az elektromágneses hullámok nem hoznak létre „Maillard reakciót” (ez a hatás az aminosavak és cukrok között jön létre), ami karamellizálja például a tejet. Az újabb típusok ennek érdekében már kiegészítő funkciókat alkalmaznak, ami már ezt a hatást elősegíti.

A mikrohullámú sütők egyik változata a konvekciós mikrohullámú sütő. Ez egy szokásos mikró és egy konvekciós kemence kombinációja. Lehetővé teszi az ételek gyors elkészítését, mégis barnára és ropogósra süthetjük, mint egy konvekciós kemencében.A konvekciós mikrohullámok drágábbak, mint a hagyományos társaik.

Egyes sütők nagy sebességű levegőt használnak; ezt a módszert impingement sütési eljárásnak nevezik. Ezeket az eszközöket úgy tervezték, hogy az ételeket gyorsan elkészítsék (például éttermekben, szállodákban célszerű), de többe kerülnek és több energiát fogyasztanak.

Néhány gyártó nagy teljesítményű kvarc-halogén izzót kezdett kínálni egyes konvekciós mikrohullámú sütő-modelljeikhez. Az izzók infravörös (IR) sugárzással melegítik az étel felületét, barnára sütve, mint egy hagyományos kemencében. Az infravörös energia, amelyet a lámpák juttatnak az élelmiszer külső felületére, elegendőek az elsősorban szénhidrátokból álló élelmiszerekben a barnás karamellizáció megindításához, és az elsősorban fehérjéből álló élelmiszerek Maillard-reakcióihoz. Ez által az ételeink olyan állagúak és ízűek lesznek, mintha hagyományos sütőben sültek volna meg.

Milyen érdekességgel találkozhatunk?

A mikrohullámú sütők ajtaja jobbról balra nyílik, a kezelőfelületük pedig a készülék jobb oldalán található. Ritkán előfordul, hogy fentről lefelé nyíló ajtóval rendelkeznek. Ez főleg beépíthető gépek esetén fordul elő.

Viszont nem gyártanak olyan mikrót, amelyiknek a kezelőfelülete a készülék bal oldalán található és az ajtaja is balra nyílik. Ennek több oka is van.

Kezdetben feltételezték, hogy az emberek többsége jobb kezes, ezért a kezelőfelületet jobb oldalra helyezték. Így jobb kézzel lehetett programozni és bal kézzel pedig ajtót nyitni. Ezért az ajtó zsanérjai a készülék bal oldalára kellett, hogy kerüljenek.

A gyártók szempontjából ez gazdasági kérdés, mert lehetne balra nyíló mikrót is gyártani (állítólag van, de ott a kezelőfelület a gép alján van). Ahhoz, hogy a kezelőfelület a bal oldalra kerüljön, a gép teljes belsejét át kellene tervezni, amit már másik gyártósoron kellene összeszerelni. Ennek a költségvonzatát pedig egyik gyártó sem vállalta be.

Összegezve

Erről az eszközről elég sok információ áll rendelkezésre, de többségben nem magyar nyelven találhatóak ezek meg. A választási szempontokat és a biztonsággal kapcsolatos tudnivalókat külön cikkben részletezem.


További bejegyzések

No posts


Forrás: