Páraelszívó energiaosztályok 2024
Ebben a cikkben a páraelszívók energiacímkéjét fogjuk egy kicsit részletesebben is elemezni. Nem olyan kicsi a téma, de a sütők energiacímkéjétől eltérően, itt sok más lényeges adattal is találkozhatsz már. Érdemes ezekre is figyelemmel lenni a vásárlás során. Milyen páraelszívó energiaosztályok vannak 2024-ben?
Energia címke 2024
Mi mit jelent a címkén?
I. A szállító, vagy a gyártó neve.
II. Modellazonosító: ugyanattól a gyártótól származó terméktípusok azonosítására szolgál.
III. Az energiahatékonyságot meghatározó skála a bal oldalon, jobb oldalon ezzel szemben az adott páraelszívó energiaosztálya.
IV. Az éves energiafogyasztás kWh mértékegységben kifejezve. Valójában ennek az értéknek az alapján határozzák meg, hogy az előző pontban a skála melyik részéhez tartozik a termék.
V. Hidrodinamikai hatékonyság meghatározása.
VI. Megvilágítási hatékonyság meghatározása.
VII. Zsírkiszűrési hatékonyság.
VIII. Zajszint meghatározása.
Mit jelentenek a fogalmak?
A szokásos adatokon túl láthatunk három másik hatékonyság mérésére szolgáló adatot is, plusz a zajszintről információkat. Ezek az ábrán sorrendben a következőek: hidrodinamikai hatékonyság (kis ventilátor piktogram, V. pont), megvilágítási hatékonyság (villanykörte piktogram, VI. pont), zsírkiszűrési hatékonyság (vonalon áthaladó cseppek piktogram, VII. pont).
Hidrodinamikai hatékonyság
A hidrodinamikai hatékonyság tulajdonképpen a ventilátor által keltett légmozgás hatékonyságára utal. Tehát mennyire jól tud páraelszívónk szellőztetni, így funkciójának eleget tenni. Kijelenthetjük, hogy az egyik leglényegesebb adat ez lesz. Ahogy a táblázatban is láthatod, az ‘A’ osztály a leghatékonyabb. A ‘G’ osztály pedig a legkevésbé hatékony, tehát a leggyengébb teljesítményt nyújtja.
A valóságban az olcsóbb kategóriás készülékek többsége az E’ és ‘F’ osztályba tartozik. A legdrágább berendezések között pedig szinte csak ‘A’ és ‘B’ hatékonysági osztályt láthatsz. A középáras (50.000 – 150.000 Ft-os) páraelszívók leginkább ‘C’ és ‘D’ osztályokban vannak, ennek ellenére ebben a kategóriában már ki tudsz fogni ‘A’ hatékonyságú készüléket is.
A hidrodinamikai hatékonyságot mindig a legjobb hatásfokú pontban mérik. Tehát eszközünknek ez a maximálisan elérhető legjobb teljesítménye. Ezt egy képlet segítségével számolják ki, melyben az alábbi adatokat használják fel: a készülék légáramsebessége, statikus nyomáskülönbsége és a felvett elektromos teljesítménye.
| Hidrodinamikai hatékonysági osztály | Hidrodinamikai hatékonyság (FDEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | FDEhood > 28 |
| B | 23 < FDEhood ≤ 28 |
| C | 18 < FDEhood ≤ 23 |
| D | 13 < FDEhood ≤ 18 |
| E | 8 < FDEhood ≤ 13 |
| F | 4 < FDEhood ≤ 8 |
| G (legkevésbé hatékony) | FDEhood ≤ 4 |
Ha ezt a hatékonyságot jobban is meg szeretnéd vizsgálni, akkor érdemes a kapacitást, illetve a maximális légáramlást is belevenned a számításba. Erről egy részletes útmutatót ebben a cikkben találsz, amit ide kattintva tudsz elolvasni.
Megvilágítási hatékonyság
Ma már a legtöbb páraelszívó rendelkezik valamilyen formában világítással. Ez lehet halogén, de a modernebb gondolkodású gyártók már LED világítással szerelik fel gépeiket. Ez a funkció jó szolgálatot tesz a főzőfelület láthatóságát illetően.
Ebben az esetben is az ‘A’ osztály a legjobb, tehát ez tartalmazza a leghatékonyabb megvilágítási formát, ehhez tartozik a legnagyobb érték is a táblázatban. A ‘G’ osztály viszont a legrosszabbnak számít, tehát az a legkevésbé hatékony, ez által ez a fajta készülék nyújtja a leggyengébb teljesítményt. A gyakorlatban ‘A’-tól egészen ‘E’-ig bármelyik árkategóriájú termék között találkozhatsz. Itt is igaz, hogy az ‘A’ osztályba tartozó készülékek többsége a magasabb árkategóriából kerül ki.
Számítási módja már jóval egyszerűbb. A képletbe az átlagos megvilágítás szerepel lux értékben kifejezve, illetve a világítórendszer által felvett elektromos teljesítmény. Ezek hányadosa adja ki az értéket, amelyet lux/W-ban kell kifejezni.
| Megvilágítási hatékonysági osztály | Megvilágítási hatékonyság (LEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | LEhood > 28 |
| B | 20 < LEhood ≤ 28 |
| C | 16 < LEhood ≤ 20 |
| D | 12 < LEhood ≤ 16 |
| E | 8 < LEhood ≤ 12 |
| F | 4 < LEhood ≤ 8 |
| G (legkevésbé hatékony) | LEhood ≤ 4 |
Zsírkiszűrési hatékonyság
A zsírkiszűrési hatékonyság a páraelszívó szűrői által felfogott zsír mennyiségét jelenti. Tulajdonképpen a zsírszűrők hatékonyságának egy rendkívül jól szolgáló mércéje. Az ‘A’ osztályú besorolást a legjobb eredményt elért eszközök kapják, ezeknek az értéke magas. A ‘G’ osztály pedig a legrosszabb, így a legkevésbé hatékonyabb eszköz.
A valóságban a drágább készülékeknél szinte csak ‘B’ és ‘C’ hatékonysági osztályokkal találkozol, míg az olcsóbb kategóriában nem ritka a ‘G’ hatékonyság sem. De még a nagyon olcsó kategóriában is ki tudsz fogni ‘C’ osztályú páraelszívót.
| Zsírkiszűrési hatékonysági osztály | Zsírkiszűrési hatékonyság (GFEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | GFEhood > 95 |
| B | 85 < GFEhood ≤ 95 |
| C | 75 < GFEhood ≤ 85 |
| D | 65 < GFEhood ≤ 75 |
| E | 55 < GFEhood ≤ 65 |
| F | 45 < GFEhood ≤ 55 |
| G (legkevésbé hatékony) | GFEhood ≤ 45 |
Ennek a számítása már viszonylag egy bonyolult mód. Az alábbi adatok segítségével határozzák meg ezt az értéket: zsírszűrőben levő olaj mennyisége, páraelszívó csöveiben felfogott olaj mennyisége (ami a szűrőkön túljutott), illetve az abszolút szűrőn felfogott olaj tömege.
Zajszint
Sajnos a zajszint esetén itt most nem találkozunk külön skálázással, csupán egy értéket vehetünk figyelembe. Ami nem sokat mond, ha nincs összehasonlítási alapunk. Itt is érdemes tudnunk, hogy minél alacsonyabb ez a szám, annál jobban járunk, ugyanis annál csendesebb készüléket tudhatunk magunkénak. Minél magasabb a szám, annál hangosabb lesz a berendezés zaja.Tehát itt az alacsony szám számít a legjobb értéknek! Általánosan elmondható, hogy a zajszint a páraelszívó készülékeknél az 54 és 73 dB tartomány között mozog.
A zajszintet a rendes használathoz tartozó legnagyobb beállításon veszik figyelembe. Ez a mérés az intenzív üzemmódok által generált zajt nem számítja bele. Tehát leginkább a normál módban való üzemelés zajszintjét mérik, és ez alapján határozzák meg ezt az osztályozást.
Energiahatékonysági osztályok
A páraelszívó energiaosztályok között egyszerre négy címke is forgalomban van. A táblázat adataiból kiderül, hogy szinte mindegy melyik címként láthatjuk, mert az átfedéseknél ugyanazokkal az értékekkel találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy az ‘A’ – ‘D’ osztály mindegyik címkén ugyanazon a két érték között mozog. Itt az ‘A+++’ számít a legjobb értéknek, ezek a páraelszívók a leghatékonyabbak, amik a piacon kaphatóak. Minél lejjebb megyünk a skálán, annál gyengébb készülékekkel találkozunk, míg a ‘G’ a legrosszabb érték mind közül.
A drágább mezőnyben találhatod az ‘A+’ és ‘B’ hatékonysági osztályba tartozó termékeket, míg az olcsóbb kategóriában általában a ‘C’ – ‘D’ osztályba tartozó gépek kerülnek. Persze itt is ki lehet fogni egy jó energiahatékonysággal rendelkező berendezést az olcsóbb eszközök között is.
Az energiahatékonyságot egy bonyolult képlet alapján számolják ki, beleértve az olyan adatokat is, hogy mekkora a felvett teljesítménye kikapcsolt, vagy készenléti üzemmódban. Illetve azzal az átlag adattal számolnak, hogy a páraelszívó napi működési ideje 60 perc, a világítás időtartama pedig napi 120 perc.
Adatok
| Energiahatékonysági osztály | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 1. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 2. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 3. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 4. címke |
|---|---|---|---|---|
| A+++ (leghatékonyabb) | EEIhood < 30 | |||
| A++ | EEIhood < 37 | 30 ≤ EEIhood < 37 | ||
| A+ | EEIhood < 45 | 37 ≤ EEIhood < 45 | 37 ≤ EEIhood < 45 | |
| A | EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 |
| B | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 |
| C | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 |
| D | 85 ≤ EEIhood < 100 | 85 ≤ EEIhood < 100 | 85 ≤ EEIhood < 100 | EEIhood ≥ 85 |
| E | 100 ≤ EEIhood < 110 | 100 ≤ EEIhood < 110 | EEIhood ≥ 100 | |
| F | 110 ≤ EEIhood < 120 | EEIhood ≥ 110 | ||
| G (legkevésbé hatékony) | EEIhood ≥ 120 |
Ennek a négyfajta címkének az az oka, hogy a rendeletet 2013-ben készült, amely ekkor csupán az ‘A’-tól ‘G’-ig terjedő címkézést vezette be. Azért, hogy a gyártókat a jobb termékek előállítására ösztönözzék kikötötték, hogy kétévente az energiacímkék egy-egy új „+” jel hozzáadásával egészüljenek ki, egészen az ‘A+++’ osztály eléréséig.
Éves energiafogyasztás
Az éves energiafogyasztásra vonatkozóan csupán egy számadatot találunk kWh mértékegységben megadva. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ennyi energiát használ fel készülékünk egy átlagos használat során. Minél alacsonyabb ez az érték annál jobban járunk, mivel annál kevesebb energiát használ fel, így olcsóbb lesz az üzemeltetése. De vigyázat, ne keverd össze az energiahatékonysági mutatóval!
Összegezve
Általánosan elmondható, hogy ezek az energiacímkék nem feltétlenül segítik a választásunkat, ezzel szemben a páraelszívó hatékonyságának meghatározása során sok olyan adatot is mérnek, amelyek egy jó támpontot adnak a termék teljesítményéről. Ez által pedig kifejezetten érdemes itt figyelembe venni a címkén látható adatokat, főleg hogy már azt is tudjuk, hogy milyen értékekkel járhatunk a legjobban.
Ha szeretnél még többet tudni:
- Páraelszívó választás: hogyan ne fogj mellé!
- Páraelszívó: amit tudnod kell a vásárlás előtt!
- Elektromos tűzhely: vajon a legjobb választás?
- Kombinált tűzhely: még mindig nagyszerű választás?
- Gáztűzhely: még mindig kiváló vásár?
Forrás: