Páraelszívó energiaosztályok 2026
Ebben a cikkben a páraelszívók energiacímkéjét fogjuk egy kicsit részletesebben is elemezni. Nem olyan kicsi a téma, de a sütők energiacímkéjétől eltérően, itt sok más lényeges adattal is találkozhatsz már. Érdemes ezekre is figyelemmel lenni a vásárlás során. Milyen páraelszívó energiaosztályok vannak?
Kapcsolódó tippként ajánljuk a Konyhai nagygépek: Hűtés, főzés és mosogatás okosan és a Páraelszívók – teljes útmutató választáshoz, használathoz és karbantartáshoz összefoglalóinkat, ahol további gyakorlati tanácsokat gyűjtöttünk össze.
A cikkben affiliate linkek is szerepelhetnek. Ez azt jelenti, hogy vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, ami segíti az oldal működését — számodra ez nem jelent plusz költséget. Ajánlásainkat minden esetben független szempontok alapján állítjuk össze.
Energia címke
Mi mit jelent a címkén?
I. A szállító, vagy a gyártó neve.
II. Modellazonosító: ugyanattól a gyártótól származó terméktípusok azonosítására szolgál.
III. Az energiahatékonyságot meghatározó skála a bal oldalon, jobb oldalon ezzel szemben az adott páraelszívó energiaosztálya.
IV. Az éves energiafogyasztás kWh mértékegységben kifejezve. Valójában ennek az értéknek az alapján határozzák meg, hogy az előző pontban a skála melyik részéhez tartozik a termék.
V. Hidrodinamikai hatékonyság (ventilátor piktogram).
VI. Megvilágítási hatékonyság (izzó piktogram).
VII. Zsírkiszűrési hatékonyság (csepp és sáv piktogram).
VIII. Zajszint meghatározása (hangszóró piktogram).
Energiahatékonysági osztályok
A páraelszívó energiaosztályok között egyszerre négy címke is forgalomban van. A táblázat adataiból kiderül, hogy szinte mindegy melyik címként láthatjuk, mert az átfedéseknél ugyanazokkal az értékekkel találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy az ‘A’ – ‘D’ osztály mindegyik címkén ugyanazon a két érték között mozog. A páraelszívó energiaosztályok közül az ‘A+++’ számít a legjobb értéknek, ezek a páraelszívók a leghatékonyabbak, amik a piacon kaphatóak. Minél lejjebb megyünk a skálán, annál gyengébb készülékekkel találkozunk, míg a ‘G’ a legrosszabb érték mind közül.
A drágább mezőnyben találhatod az ‘A+’ és ‘B’ hatékonysági osztályba tartozó termékeket, míg az olcsóbb kategóriában általában a ‘C’ – ‘D’ osztályba tartozó gépek kerülnek. Persze itt is ki lehet fogni egy jó energiahatékonysággal rendelkező berendezést.
Az energiahatékonyságot egy bonyolult képlet alapján számolják ki, beleértve az olyan adatokat is, hogy mekkora a felvett teljesítménye kikapcsolt, vagy készenléti üzemmódban. Illetve azzal az átlag adattal számolnak, hogy a páraelszívó napi működési ideje 60 perc, a világítás időtartama pedig napi 120 perc.
Adatok
| Energiahatékonysági osztály | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 1. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 2. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 3. címke | Energiahatékonysági mutató (EEIhood) 4. címke |
|---|---|---|---|---|
| A+++ (leghatékonyabb) | EEIhood < 30 | |||
| A++ | EEIhood < 37 | 30 ≤ EEIhood < 37 | ||
| A+ | EEIhood < 45 | 37 ≤ EEIhood < 45 | 37 ≤ EEIhood < 45 | |
| A | EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 | 45 ≤ EEIhood < 55 |
| B | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 | 55 ≤ EEIhood < 70 |
| C | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 | 70 ≤ EEIhood < 85 |
| D | 85 ≤ EEIhood < 100 | 85 ≤ EEIhood < 100 | 85 ≤ EEIhood < 100 | EEIhood ≥ 85 |
| E | 100 ≤ EEIhood < 110 | 100 ≤ EEIhood < 110 | EEIhood ≥ 100 | |
| F | 110 ≤ EEIhood < 120 | EEIhood ≥ 110 | ||
| G (legkevésbé hatékony) | EEIhood ≥ 120 |
A páraelszívó energiaosztályok négyfajta címkének az az oka, hogy a rendeletet 2013-ben készült, amely ekkor csupán az ‘A’-tól ‘G’-ig terjedő címkézést vezette be. Azért, hogy a gyártókat a jobb termékek előállítására ösztönözzék kikötötték, hogy kétévente az energiacímkék egy-egy új „+” jel hozzáadásával egészüljenek ki, egészen az ‘A+++’ osztály eléréséig.
Éves energiafogyasztás
Az éves energiafogyasztásra vonatkozóan csupán egy számadatot találunk kWh mértékegységben megadva. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ennyi energiát használ fel készülékünk egy átlagos használat során.
Minél alacsonyabb ez az érték annál jobban járunk, mivel annál kevesebb energiát használ fel, így olcsóbb lesz az üzemeltetése. De vigyázat, ne keverd össze az energiahatékonysági mutatóval!
Ha szeretnél konkrét példákat is látni, a [Klarstein – Partner link] kínálatában találsz olyan megoldásokat, amelyek jól illeszkednek az itt leírt szempontokhoz.
Mit jelentenek a fogalmak?
A páraelszívó energiaosztályok adatain túl láthatunk három másik hatékonyság mérésére szolgáló adatot is, plusz a zajszintről szóló információkat. Ezek az ábrán sorrendben a következőek: hidrodinamikai hatékonyság (kis ventilátor piktogram, V. pont), megvilágítási hatékonyság (villanykörte piktogram, VI. pont), zsírkiszűrési hatékonyság (vonalon áthaladó cseppek piktogram, VII. pont).
Hidrodinamikai hatékonyság
A hidrodinamikai hatékonyság tulajdonképpen a ventilátor által keltett légmozgás hatékonyságára utal. Tehát mennyire jól tud páraelszívónk szellőztetni, így funkciójának eleget tenni. Kijelenthetjük, hogy az egyik leglényegesebb adat ez lesz. Ahogy a táblázatban is láthatod, az ‘A’ osztály a leghatékonyabb. A ‘G’ osztály pedig a legkevésbé hatékony, tehát a leggyengébb teljesítményt nyújtja.
A valóságban az olcsóbb kategóriás készülékek többsége az E’ és ‘F’ osztályba tartozik. A legdrágább berendezések között pedig szinte csak ‘A’ és ‘B’ hatékonysági osztályt láthatsz. A középáras (50.000 – 150.000 Ft-os) páraelszívók leginkább ‘C’ és ‘D’ osztályokban vannak, ennek ellenére ebben a kategóriában már ki tudsz fogni ‘A’ hatékonyságú készüléket is.
A hidrodinamikai hatékonyságot mindig a legjobb hatásfokú pontban mérik. Tehát eszközünknek ez a maximálisan elérhető legjobb teljesítménye. Ezt egy képlet segítségével számolják ki, melyben az alábbi adatokat használják fel: a készülék légáramsebessége, statikus nyomáskülönbsége és a felvett elektromos teljesítménye.
| Hidrodinamikai hatékonysági osztály | Hidrodinamikai hatékonyság (FDEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | FDEhood > 28 |
| B | 23 < FDEhood ≤ 28 |
| C | 18 < FDEhood ≤ 23 |
| D | 13 < FDEhood ≤ 18 |
| E | 8 < FDEhood ≤ 13 |
| F | 4 < FDEhood ≤ 8 |
| G (legkevésbé hatékony) | FDEhood ≤ 4 |
Ha ezt a hatékonyságot jobban is meg szeretnéd vizsgálni, akkor érdemes a kapacitást, illetve a maximális légáramlást is belevenned a számításba.
A témáról még részletesebben a Páraelszívó választás: hogyan ne fogj mellé! című cikkünkben olvashatsz.
Megvilágítási hatékonyság
Ma már a legtöbb páraelszívó rendelkezik valamilyen formában világítással. Ez lehet halogén, de a modernebb gondolkodású gyártók már LED világítással szerelik fel gépeiket. Ez a funkció jó szolgálatot tesz a főzőfelület láthatóságát illetően.
Ebben az esetben is az ‘A’ osztály a legjobb, tehát ez tartalmazza a leghatékonyabb megvilágítási formát, ehhez tartozik a legnagyobb érték is a táblázatban. A ‘G’ osztály viszont a legrosszabbnak számít, tehát az a legkevésbé hatékony, ez által ez a fajta készülék nyújtja a leggyengébb teljesítményt. A gyakorlatban ‘A’-tól egészen ‘E’-ig találhatsz készülékeket. Itt is igaz, hogy az ‘A’ osztályba tartozó készülékek többsége a magasabb árkategóriából kerül ki.
Számítási módja már jóval egyszerűbb. A képletbe az átlagos megvilágítás szerepel lux értékben kifejezve, illetve a világítórendszer által felvett elektromos teljesítmény. Ezek hányadosa adja ki az értéket, amelyet lux/W-ban kell kifejezni.
| Megvilágítási hatékonysági osztály | Megvilágítási hatékonyság (LEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | LEhood > 28 |
| B | 20 < LEhood ≤ 28 |
| C | 16 < LEhood ≤ 20 |
| D | 12 < LEhood ≤ 16 |
| E | 8 < LEhood ≤ 12 |
| F | 4 < LEhood ≤ 8 |
| G (legkevésbé hatékony) | LEhood ≤ 4 |
Zsírkiszűrési hatékonyság
A zsírkiszűrési hatékonyság a páraelszívó szűrői által felfogott zsír mennyiségét jelenti. Tulajdonképpen a zsírszűrők hatékonyságának egy rendkívül jól szolgáló mércéje. Az ‘A’ osztályú besorolást a legjobb eredményt elért eszközök kapják, ezeknek az értéke magas. A ‘G’ osztály pedig a legrosszabb, így a legkevésbé hatékonyabb eszköz.
A valóságban a páraelszívó energiaosztályok nézegetése során láttam, hogy a drágább készülékeknél szinte csak ‘B’ és ‘C’ hatékonyságuk van, míg az olcsóbb kategóriában nem ritka a ‘G’ hatékonyság sem. De még a nagyon olcsó kategóriában is ki tudsz fogni ‘C’ osztályú páraelszívót.
| Zsírkiszűrési hatékonysági osztály | Zsírkiszűrési hatékonyság (GFEhood) |
|---|---|
| A (leghatékonyabb) | GFEhood > 95 |
| B | 85 < GFEhood ≤ 95 |
| C | 75 < GFEhood ≤ 85 |
| D | 65 < GFEhood ≤ 75 |
| E | 55 < GFEhood ≤ 65 |
| F | 45 < GFEhood ≤ 55 |
| G (legkevésbé hatékony) | GFEhood ≤ 45 |
Ennek a számítása már viszonylag bonyolult. Az alábbi adatok segítségével határozzák meg ezt az értéket: zsírszűrőben levő olaj mennyisége, páraelszívó csöveiben felfogott olaj mennyisége (ami a szűrőkön túljutott), illetve az abszolút szűrőn felfogott olaj tömege.
Zajszint
Páraelszívó energiaosztályok vizsgálata során fontos szempont a készülékek zajossága is. Sajnos a itt most nem találkozunk külön skálázással, csupán egy értéket vehetünk figyelembe. Ami nem sokat mond, ha nincs összehasonlítási alapunk. Itt is érdemes tudnunk, hogy minél alacsonyabb ez a szám, annál jobban járunk, ugyanis annál csendesebb készüléket tudhatunk magunkénak. Minél magasabb a szám, annál hangosabb lesz a berendezés zaja.Tehát itt az alacsony szám számít a legjobb értéknek! Általánosan elmondható, hogy a zajszint a páraelszívó készülékeknél az 54 és 73 dB tartomány között mozog.
A zajszintet a rendes használathoz tartozó legnagyobb beállításon veszik figyelembe. Ez a mérés az intenzív üzemmódok által generált zajt nem számítja bele. Tehát leginkább a normál módban való üzemelés zajszintjét mérik, és ez alapján határozzák meg ezt az osztályozást.
Összegezve
Általánosan elmondható, hogy ezek az energiacímkék nem feltétlenül segítik a választásunkat, ezzel szemben a páraelszívó hatékonyságának meghatározása során sok olyan adatot is mérnek, amelyek egy jó támpontot adnak a termék teljesítményéről. Ez által pedig kifejezetten érdemes itt figyelembe venni a címkén látható adatokat, főleg hogy már azt is tudjuk, hogy milyen értékekkel járhatunk a legjobban.
Kapcsolódó tippként ajánljuk a Konyhai nagygépek: Hűtés, főzés és mosogatás okosan és a Páraelszívók – teljes útmutató választáshoz, használathoz és karbantartáshoz összefoglalóinkat, ahol további gyakorlati tanácsokat gyűjtöttünk össze.
Ha szeretnél még többet tudni:
- Gáztűzhely választás: Biztonsági funkciók, spórolási tippek és gyakori hibák
- Indukciós főzőlap: a legmodernebb, de tökéletes is?
- Kombinált tűzhely: még mindig nagyszerű választás?
- Sütő választás: milyet érdemes?
- Sütő energiacímke: mit mond nekünk?
- Elektromos tűzhely: vajon a legjobb választás?
- Páraelszívó választás: hogyan ne fogj mellé!
Ez is érdekelhet:
Ipari porszívó/gőztisztító: megéri a bérlés?
Ha ipari porszívóról vagy gőztisztítóról van szó, akkor nem mindig járhatsz jól a vásárlással. De vajon mikor éri meg a bérlés?
Indukciós főzőlap: a legmodernebb, de tökéletes is?
Az indukciós főzőlap az egyik legfrissebb újítás a konyhában. Ha ilyen berendezést szeretnél, akkor vegyél figyelembe néhány szempontot.
Jó öltet használt kávéfőzőgép vásárlása?
Érdemes használt kávéfőzőgép vásárlása mellett döntenünk? A cikkben elolvashatod az előnyeit és a hátrányait egy használt készüléknek.
Dr. Németh Mónika vagyok, az OtthonunkSegitoi.hu alapítója. Egy rossz személyes vásárlási tapasztalat elindított abban, hogy mélyrehatóan elemezzem és rendszerezzem a gépek működésével, energiahatékonyságával és hosszú távú költségeivel kapcsolatos információkat. Célom, hogy a száraz adatok és marketingzsargon helyett valós, összehasonlítható tudást adjak az olvasóknak, akik nem csak megérteni, hanem tudatosan választani szeretnének.
Forrás:
